|
Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)
|
|
|
| 2024. március 7., csütörtök 14:32 |
Az Aranynektár Kft. és a tulajdonos Fulmer család sajtóközleménye (1. rész) |
|
| Dunavarsány, 2024. március 7., csütörtök (OTS) - "A méhészek Nagy István agrárminiszter korábbi munkaadóját sejtik az ukrán méz importtilalmának eltörlése mögött" címmel az Átlátszó hírportálon megjelent írás azt a hamis látszatot kelti, hogy az ukrán méz import tilalom eltörlése baráti alapon, egyéni érdekből született, de ennek semmilyen ténybeli alapja nincs. |
Ez az írás komoly kárt okozott a politikán kívül maradó, évtizedek
szorgalmas munkájával eredményeket felmutató Fulmer családnak. Egy
korábban megjelent Átlátszó cikk pedig azt is sugallta, hogy az
ukrán import tilalom feloldása hozta nehéz helyzetbe a magyar
méhészeket. Ezekkel a cikkekkel olyan hamis képet közvetített, hogy
egy politikussal ápolt, állítólagos baráti viszony miatt került egy
egész ágazat súlyos válságba.
Később az Átlátszó ugyan elismerte, hogy a méhészetek válságát nem
az Ukrajnából származó valódi, hanem a Kínából származó hamisított
méz okozta, és részben azt is megírta, hogy nincs ténybeli alapja
annak, hogy a tilalom feloldása baráti alapon történt volna. De a
helyesbítések nem olyan formában jelentek meg, amelyek kicsit is
ellensúlyozni tudnák a valóságtól távol álló, először megjelent
állításokat. Erre példa, hogy a hamis információkat egy másik újság,
a Népszava is átvette, és azt már tényként kezelte. Természetesen
minden hamis állítás nyilvánosságra hozatala jogkövetkezményekkel
fog járni, de ez sajnos időt igényel. Ennek a nyilatkozatnak az a
célja, hogy idejében felhívja a figyelmét a hazai médiának, hogy az
Átlátszó hírportál hírei ebben a témában hamisak, és ha ez valaki
számára még érdekes, arról ne az érintett, Fulmer Ferenc
megkérdezése nélkül adjanak hírt, úgy ahogyan azt a fent említett
két hírportál tette.
Az Átlátszó sugalmazásával ellentétben nincs baráti viszony Fulmer
(név változtatás előtt Takács) Ferenc Aranynektár és a Fulmer cég
tulajdonosa és Nagy István agrárminiszter között. Munkakapcsolatuk
húsz éve szűnt meg, tíz évvel korábban, mint amikor Nagy István
megjelent az országos politikában. Azóta is csak formális
alkalmanként találkoznak. Csak az ágazatot érintő, szakmai
tanácskozásokon, rendezvényeken és az üzemátadásokon.
Megtévesztő, amit az Átlátszó állít, hogy "A politikus valóban elég
könnyen összeköthető az egyik nagy mézes céggel". S hogy ez lenne az
oka annak, hogy "Nagy államtitkári ciklusának végén, 2018 tavaszán
az Aranynektár Kft. tulajdonosa, Takács Ferenc Magyar Arany
Érdemkereszt kitüntetésben részesült." A kitüntetést a Külgazdasági
és Külügyminisztérium javaslatára a mézexportban elért, több
évtizedes eredményekért kapta Fulmer (Takács) Ferenc. A
kitüntetésről köztársasági elnök döntött, a döntéshez tehát semmi
köze nem volt az Agrárminisztériumnak. Nyilvánvalóan szerepet
játszott a kitüntetés elnyerésében, hogy a Fulmer család cégek adják
a minőségi piacokra, fogyasztói csomagolásban, magas hozzáadott
értékkel exportált magyar méz túlnyomó többségét.
Félrevezető az Átlátszó azon megállapítása is, amely szerint "2020
őszén, amikor már Nagy István volt az agrárminiszter, a kormány 58
millió forint uniós támogatást ítélt meg a cég termelési
kapacitásának fejlesztésére. A beruházás összköltsége bő 83 millió
forint volt, aminek 70 százalékát fedezte az EU-s pénz." Ezt az EU
által nyújtott támogatást a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív
Program keretében kaptuk, ennek a támogatásnak semmi köze az
agrárminisztériumhoz, mert nem is tartozik a hatáskörébe.
Az Átlátszó újságírója azzal is hamis képet fest, hogy ezt írja,
"Arról nincs információ a kormányzati honlapon, hogy mekkora volt a
beruházás összköltsége, és mekkora részét fedezte a kormány által
odaítélt közel 1 milliárd forintnyi támogatás. Érdekesség viszont,
hogy mintha a dátumokkal lenne egy kis kavarodás. A támogatási
kérelem dátumaként ugyanis 2021. augusztus 30. szerepel, a támogatás
megítélésének napja 2022. november 11. (bő egy évvel később),
viszont Nagy István agrárminiszter 2022. november 18-án vett részt a
feldolgozó átadásán. Vagyis kereken egy héttel azután, hogy a
kormány odaítélte a pénzt a cégnek, már meg is történt a támogatott
fejlesztés felavatása - vagy legalábbis úgy tettek." Azt, amit az
Átlátszó "kavarodásnak" nevez, épp azt mutatja, hogy a formális
kapcsolatokon kívül semmilyen más érdekérvényesítő eszközzel,
informatív csatornával nem rendelkezik a Fulmer család. Nem
színlelte azt, hogy mintha elkészült volna a beruházás. A törvények
ugyanis lehetővé teszik, hogy a pályázat benyújtása es a helyszíni
ellenőrzés után elkezdje azt, saját pénzből. A megoldás a
látszólagos ellentmondásra az tehát, hogy mivel a bürokrácia malmai
lassan őröltek, ezért tovább tartott a pályázat elbírálása, mint a
beruházás fő elemét jelentő üzemcsarnok felépítése. A lassú
ügyintézés miatt a Fulmer cég előbb építette fel az üzemcsarnokot
annál, minthogy a támogatást megítélték volna a beruházáshoz.
Valótlan az Átlátszó azon megállapítása, amely szerint "A cég
2022-ben közel 1 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól,
most az olcsó ukrán méz tovább értékesítésén profitálhat". A cikknek
ez a mondata különösen visszatetsző, ami csak arra alkalmas, hogy az
ágazat szereplőit egymás ellen hangolja. A hamis kínai méz dömpingje
miatt az ágazat minden szereplője (a mézkiszerelők is) válságba
kerültek. A hamis méz miatt a csomagolók is elvesztették az
exportpiacokon a nyereségüket. A küzdelem a több évtized alatt
felépített piaci jelenlét megtartásért folyik. Az Átlátszó azon
állítása, hogy az ukrán méz olcsó, valótlan, csak az elkeseredett
méhészek félrevezetését eredményezi. A magyar csomagolók számára az
ukrán méz valamivel drágább, mint a magyar. Az ukrán méz azért
fontos a magyar csomagolóknak, mert a magyarral ellentétben mindig
beszerezhető az aktuális piaci áron. (folyt.)
|
|
|
|
|
|
|
| 2024. március 7., csütörtök 14:32 |
Az Aranynektár Kft. és a tulajdonos Fulmer család sajtóközleménye (2. rész) |
|
| Dunavarsány, 2024. március 7., csütörtök (OTS) - |
Az Átlátszó cikkében megjelent: "a támogatást kapó FULMER GmbH.
Magyarországi Fióktelepe nevű vállalkozás nagyságrendekkel
sikeresebb. A cégadatbázis szerint 34 fővel működő cég éves nettó
forgalma 2018-2022 között 4,5 és 7 milliárd forint között volt, az
adózott eredménye pedig a leggyengébb évben is 127 millió forint
lett. Két éve különösen jól sikerült: 2020-ban 978 millió, 2021-ben
pedig 1,1 milliárd forint profitot termelt." A Fulmer családi cégek
2021 és a 2022 es kimagasló eredményének közzététele azt a látszatot
kelti, hogy miközben a termelők tönkre mennek, a csomagolók óriási
profitra tesznek szert. Azt az információt viszont az Átlátszó
elfelejtette közölni, hogy ugyanebben a két évben az elmúlt tíz év
legmagasabb felvásárlási árait kapták a méhészek a mézükért. A méz
felvásárlási ára 2023- ban esett a felére.
Az Átlátszó szerint "A 2023-as beszámolók leadási határideje idén
május vége, ezért a cég tavalyi mérlegéről még nincsenek nyilvánosan
elérhető adatok". Ez az állítás is valótlan. A 2023-as auditált
mérlege és eredmény kimutatása a Fulmer család cégeinek ugyanúgy
elérhető volt a nyilvános adatbázisokban, mint az előző éveké. De
valószínűleg nem illett az újságíró koncepciójába ennek közlése,
mert a nyereség 2023-ban óriásit zuhant. (Ha az újságíró megkérdezte
volna Fulmer Ferencet, akkor arról is tájékoztatást kapott volna,
hogy 2023. második félévében, cégcsoport szinten, veszteség
keletkezett.) Ezek a hiteles információk bemutatták volna azt a
tényt, hogy a valódi mézet csomagoló vállalkozások ugyanúgy
megszenvedik a hamis importméz dömpingjét, mint a méhészek. Persze
csak akkor, ha ez lett volna a cikkíró szándéka.
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók
a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI
által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|