|
Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)
|
|
|
| 2021. február 24., szerda 13:59 |
A Kabaré a Margitszigeten - Szenvedélyek, revü és a történelem baljós árnyai |
|
| Budapest, 2021. február 24., szerda (OTS) - A Kabarét július 9-én és 10-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon első alkalommal vendégeskedő Vígszínház előadásában láthatja a közönség. Mindent elsöprő, happy end nélküli, be nem teljesülő szenvedélyek a történelem borzalmainak árnyékában - ez minden idők egyik legszokatlanabb és legsikeresebb musicaljének története dióhéjban. |
A hírhez tartozó kép(ek) ingyenesen letölthető(ek) a következő
internetcímen:
http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20210224_001.jpg
Első bemutató, első együttműködés
A Vígszínház még sosem tűzte műsorára a Kabarét, és még sosem
vendégeskedett a - légvonalban alig néhány száz méterre levő -
Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A két intézmény első
együttműködése a Masteroff-Kander-Ebb-musical szabadtéri bemutatója
lesz. A Szent István körútihoz képest is nagyobb helyszínen más
hangsúlyokat kap a darab, melyet a rendező Béres Attila, és a darab
koreográfusa Barta Dóra a térben és a szereplők mozgatásában is
érvényesít. A Cziegler Balázs tervezte díszlet, és a Tihanyi Ildikó
által megálmodott jelmezek a látvány, a hatás erősítését szolgálják,
mindezzel felerősítve a szenvedélyt, a drámát, megőrizve a
történelem tanulságait, új jelentésrétegekkel gazdagítva a Béres
Attila rendezésében készülő előadást.
A sztori
A Kabaré az 1930-as évek Berlinjében, egy forrongó, kreatív
energiáktól pulzáló, dekadens nagyvárosban játszódik. Nem véletlenül
igyekszik ide az öreg kontinensről és a tengerentúlról is mindenki,
aki vélt vagy valós tehetségét kamatoztatná. Berlin azonban nem
csupán Európa legmenőbb, de legellentmondásosabb helye is, a fény
mellett a sötétség városa. Ezt a végletességet ragadta meg
Christopher Isherwood 1939-ben megjelent Berlini történeteivel. Az
önéletrajzi elemeket is tartalmazó kétkötetes novella- és naplófüzér
jelentőségét mutatja, hogy a század legjobb politikai regényének
nevezték, a Time magazin pedig a 20. század legfontosabb angol
nyelvű irodalmi alkotásai közé sorolta.
Ezek az elbeszélések inspirálták John Van Drutent, aki I Am a
Camera, azaz Fényképezőgép vagyok címmel (idézve a Berlini napló
egyik mondatát) írt színdarabot. Az 1951-es Broadway-bemutató óriási
siker volt, de Harold Prince producer-rendező érezte, hogy még több
van az anyagban.
A musical
A könyvre és a darabra is megvette a jogokat, Joe Masteroff-fal
(szövegkönyv), Fred Ebb-bel (dalszövegek) és John Kanderrel (zene)
pedig elkezdett dolgozni a musicalváltozaton. A kor hangulatát
megtartották, ám tettek némi módosítást az eredetihez képest, a
végeredmény pedig minden idők egyik legsúlyosabb mondanivalóját
tartalmazó, egyben legismertebb zenés színpadi slágereit
felvonultató musicalje lett.
A siker
1966. november 20-án mutatták be a Broadwayn a darabot, óriási
sikerrel. A 11 Tony-díjra jelölésből nyolcat meg is kapott.
Egyhuzamban 1165-ször játszották, de még ezt a rekordot is
megdöntötte az 1998-as felújítás 2377-es előadásszáma. A musical
népszerűségéhez nagyban hozzájárult a nyolc Oscar-díjjal elismert
1972-es filmváltozat Joel Grayjel, Michael Yorkkal és Liza
Minnellivel, amelyet Bob Fosse rendezett, koreografált.
A több évtizede töretlenül hódító produkciót, a Kabarét - mely a
filmes változattal örökre beírta magát az új zenés dráma, azaz a
musical műfajába - most ismét színpadon láthatja a nagyérdemű,
mégpedig az áprilisra tervezett Vígszínházi bemutatót követően, a
margitszigeti nagyszínpadon. A legendás darab főszerepeiben Seress
Zoltánt, Szilágyi Csengét, Igó Évát, Kern Andrást és Brasch Bencét
is láthatjuk.
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók
a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI
által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|